Az ügyvédek és a terapeuták állítják: január a válások hónapja, ugyanis ekkor érzi úgy a legtöbb pár, hogy pontot tesz a rosszul működő kapcsolata végére. Lacsny Éva párkapcsolati tanácsadó szerint a januári válások oka a felfokozott, stresszes karácsonyi időszakban és az azt követő érzelmileg sivárnak tűnő helyzetekben keresendő. 

„Az ünnepi időszakban nem is elsősorban ajándékokra, sokkal inkább figyelemre vágyunk, törődésre, elismerésre. Arra, hogy szerettünk kifejezze: mennyire fontosak, értékesek, szerethetőek vagyunk számára. Ha ezt nem kapjuk meg, nagy csalódást élhetünk meg, és mivel az ünnepi időszak jelentőségteljesebb, ezért duplán számít az, amit akkor nyújt nekünk a párunk. A törődés hiánya miatt érzett fájdalomból születhet meg az a gondolat: már nem vagyok fontos, nem figyel rám, nem szeret eléggé! Ilyenkor a korábbi csalódások, sérülések is hozzáadódnak mindehhez, és az ünnepek után előtörnek belőlünk amolyan ‘elég volt, nem bírom így tovább, fejezzük be!’ érzésként” – mondja Lacsny Éva párkapcsolati tanácsadó a januári válások okairól.  

Melyek a párkapcsolati válságok legfőbb okai?

Van, aki azt érzi, hogy ő otthon csak egy háztartásvezető robot, kiszolgáló személyzet. Vagyis a szakértő szerint arra programozta (nem tudatosan) az évek során a házastársát, hogy elfogadható az elismerésmentes viselkedés, így neki nem marad más, mint a mártírság, a szolga szerep, a gondoskodó anya szerep a párja felé is. Nem húzott meg egy számára fontos határt, és a másik szükségleteinek kielégítését önmaga és a saját szükségletei elé helyezte.

Más pedig úgy érzi, hogy a kapcsolatért és a családért tett erőfeszítéseiért nem kapja meg a számára kielégítő elismerést a párjától. Ennek oka lehet például, „amikor eltolódik a párkapcsolati dinamika, létrejön az egyik leértékelése, leértékelődése és a másik felülértékelése. Ha ez az eltolódás állandósul, nő súrlódások számra, és ezzel együtt a rossz érzés is a párkapcsolatban. A felek ezt szóvá is teszik, de mivel egyik fent, a másik lent érzi magát, így általában nem értik egymást, elbeszélnek egymás mellett, hisz nem is tudnak értőn figyelni a másikra. Az egyiknek az a fontos, hogy megtartsa a pozícióját, a másiknak az, hogy lentről egy kicsit feljebb kerüljön, folytonos egymásnak feszülés, hangos szavak vagy épp csenddel verés közepette. Mindeközben a férfi és a nő távolodik egymástól és az egészséges érzelmi biztonságtól, az intimitás lehetőségétől, és akár a kapcsolattól. Felvértezik magukat és folyamatosan kisebb-nagyobb csatákat vívnak otthon. Ez a csata azonban csakis értelmetlen lehet, mert ez már az ego harca, miután az önbecsülés, a határtartás és a tisztelet megbukott. Egy ilyen lelket, érzelmet, párkapcsolatot kivéreztető játszma vezet aztán oda, hogy az egyik fél erőt vesz magán és kimondja: legyen már vége annak, ami most van, váljunk el, vessünk véget a párkapcsolatunknak” – avat be a szakember.

A váláshoz vezető út része lehet még a fentieken túl egy munkahelyi vagy anyagi válság is, az ünnepi túlköltekezés után az utóbbi szintén gyakori jelenség januárban, de a végeredmény szempontjából ez nem számít. Ugyanis, ha házastársak nem veszik észre időben a problémákat, nem ébrednek fel, és nem akarnak közösen tenni a nehézségek ellen, akkor a végeredmény mindenképp a szakítás lesz. Az őszintétlenség és a konfliktuskerülés egy jó alap a szakításra. Így a házasság, a kapcsolat felbontása mindig csak idő kérdése a problémák szőnyeg alá söprése esetén. 

Párkapcsolati tippek azoknak, akik inkább elkerülnék a válást 

Aki szeretne kitartani a házastársa mellett, annak a nyílt, őszinte, tiszta, játszmák nélküli kommunikációt javasolja a párkapcsolati tanácsadó első lépésként. Fontos, hogy vállaljuk fel a sebezhetőségünket és önmagunkat, vázoljuk fel érthetően a problémánkat és sérelmeinket egymásnak. Ezt követően vizsgáljuk meg azokat az okokat, melyet előidézték a jelenlegi helyzetet, majd beszéljük meg párunkkal az igényeinket, szükségleteinket, kölcsönös, értő figyelemmel.

„Mindennek az alapja a nyílt, érthető kommunikáció, és azon belül is az őszinteség, ami természetesen néha fájdalmas dolog, de tudni kell kezelni. Fel kell tenni magunknak a kérdést: mit várok az élettől és a párkapcsolatomtól, ha még önmagamhoz sem vagyok képes őszintének lenni? Ehhez érettség szükséges, tudatosság, odafigyelés, jelenlét. Az önreflexió és a tudatos jelenlét tanulható emberi képességek. Ha valamit nem jól tanultunk meg, az szakember segítségével, vagy akár önfejlesztéssel, újratanulható, korrigálható, fejleszthető. Inkább ebbe érdemes sok időt, energiát fektetni - parttalan viták helyett -, hiszen duplán megtérül: közelebb kerülhetünk önmagunkhoz és a párunkhoz is, ezáltal nagy eséllyel megmenthető a párkapcsolatunk is” – hangsúlyozza Lacsny Éva párkapcsolati tanácsadó.